MentálKözpont

Lófai János 10 months ago

A Mentálközpontban már az első alkalommal azt éreztem, hogy jó helyen járok. A szakemberek nagyon kedvesek, figyelmesek, és tényleg szánnak időt arra, hogy megértsék a páciensek problémáját. A stresszkezelésben és az autogén tréning elsajátításában rengeteget segítettek, sokkal nyugodtabb és kiegyensúlyozottabb lettem a mindennapokban. Őszintén ajánlom mindenkinek, aki biztonságos, támogató közeget keres.

Péter Kertész 10 months ago

Nagyon segítőkész és felkészült szakemberek dolgoznak itt, barátságos légkörben fogadtak, és minden alkalommal maximális figyelmet kaptam. Az online konzultációk rugalmasak és hatékonyak voltak, valóban támogattak a fejlődésemben. Bátran ajánlom mindenkinek, aki pszichológiai támogatást keres!

Kálmán Imre Hunyadi a year ago

Nagyon jó a Mentálközpont! A pszichológusom is nagyon rendes, figyelmes, tényleg odafigyel rám. Érzem hogy számít neki mi van velem, és biztonságban érzem magam nála. A recepciós lányok iszonyat kedvesek és segítőkészek, mindig mindenre válaszolnak. Nagyon örülök, hogy ide járhatok, tényleg sokat segít. Mindenkinek ajánlom aki szeretne beszélgetni valakivel aki ért hozzá.

Horvàth Áron a year ago

Nagyon hálás vagyok, hogy rátaláltam erre a központra. Már az első alkalommal éreztem, hogy biztonságos, támogató légkör vesz körül. Itt dolgozik a legprofibb szakember-gárda, akikkel valaha találkoztam – empatikusak, felkészültek és valóban elhivatottak. Rengeteget fejlődtem, és végre újra önmagam lehetek. Szívből ajánlom mindenkinek, aki támogatásra, megértésre és valódi segítségre vágyik!

Gábor Dedinszky a year ago

Ha lehetne 0 - az az 0 csillagot adnék. Képtelen volt a "recepciós" "hölgy normális időpontot adni , pl 3 hét múlva az első alkolom után , aztán 2 alkalom e nap különbséggel! Vicc!! Persze olyan tegyünk be valakit a pult mögé szinezete volt az egésznek. Az épület elött és a váróban páciensek lézengtek összevissza , nyitott ajtónál cigarettáztak , azt se lehet tudni ki személyzet és ki páciens. Belül lepukkant szedett vedett bútorok , mint lomtalanítás után. SZÁMLÁT NEM ADTAK egyik alkalommal se. Ide többet soha.

A. Németh Edited 9 months ago

A terápia során újra és újra szakmailag és etikailag kifogásolható helyzetek alakultak ki, amelyek kifejezetten ártottak nekem. Többször azt éltem meg, hogy a terapeuta saját témáit hozza be, miközben engem nem látott és nem rám reagált. Külső kontroll ilyen helyzetekben gyakorlatilag nincs, a páciens felelőssége felismerni, mikor kell kilépnie.

BeautifulNature 2 years ago

Depresszió gyötört. Július végén írtam nekik először üzenetet a honlapjukon található üzenő felületen keresztül, hogy két kollégájuk szimpatikus, és szeretnék a páciensük lenni szabad kapacitás függvényében. Miután nem kaptam választ vagy 2 hétig, újból írtam nekik a felületen – hátha nem kapták meg az előzőt. Újabb 3 hétig nem kaptam választ, így felhívtam őket telefonon. A hölgy keresgélt az e-mailjeik között és megtalálta az üzeneteimet. Azt mondta, hogy el vannak havazva – nyári szünet, stb. – de igyekeznek utolérni magukat, és az egyik kiszemeltemnek talán felszabadul helye számomra, várjak. November 7-e van.. Valószínűleg meg tudja ezt várni valaki, akinek nincs kedve az életéhez! (Nem tudja.) Azóta szerencsére már van életkedv és önbizalom (meglátjuk meddig), és megtanultam 47 évesen a leckét: csak magadra (és a családodra - ha van) számíthatsz! Életben maradtam, és megspóroltam pár százezer (vagy néhány millió) forintot. Mert valakinek a rendbetétele nyilván ennyi, ahol egy-egy alkalom 20-30.000 ft. (Általam saccolt budapesti átlag pszichológusi óradíj, 2023.) Nem feltétlenül gonoszak, de ez így - viszonylag hamari valamilyen visszajelzés nélkül - életszerűtlen.

Brian Mierzwiak 4 years ago

Nagyon régen jártam az intézményben, kb. 2008-2009 környékén. A recepciós hölgy nagyon kedves volt, ő volt az intézmény szíve-lelke. Nála éreztem sok év után először azt, hogy milyen amikor valaki kedves és jóindulatú velem. A fiatal pszichológus hölgyről, akihez kerültem, sajnos ezt nem tudom elmondani. Frissen végezhetett az egyetemen. Rideg volt, rémesen merev és távolságtartó. A hangjában szirkányi emberi melegség sem volt. Amikor beszéltem hozzá, undorral nézett rám, mint a véres rongyra, és olyan elvont eszközökkel próbált "segíteni", amit sehogyan sem tudtam a helyzetemre illeszteni. Gyorsan elváltak útjaink, pár alkalom után menekültem az intézményből. Borzongok még ma is, ha eszembe jut ez a pszichológusnő. Ma is ott dolgozik egyébként, biztosan fejlődött azóta, de lehet, hogy nála ez a magatartás valamiféle koncepció is, ezt nem tudom.